2024.09.17
Welliroda x MINDiet Podcast
Egyéni felelősség, munkáltatói érdek. Magatartásorvoslás a munkahelyen az ESG-hype árnyékában.
Feuertag Ottó A WellIroda podcast mai adásában a magatartásorvoslás vállalati környezetben való alkalmazhatóságának témakörét fogjuk körbejárni Kasek Rolanddal, a MINDiet alapítójával, kutasért és fejlesztésért felelős ügyvezető partnerével. Roland, kérlek fogalmazd meg számomra, egyszerű halandónak, mit is jelent ez a fogalom a vállalatvezetők számára?
Kasek Roland CMC Üdvözlöm én is a hallgatókat és nagyon köszönöm a meghívást! A magatartásorvoslás lényegében a pszichoszociális diszkomfort testi, orvosi változóban miért befolyásolását jelenti, nyilván a kedvező irányba, tehát minél jobb a beavatkozás, annál jobb lesz az eredmény. Mi is ezt tesszük gyakorlatilag, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor a stresszkezelő módszertanunknak az eredménye az a tartós stressz hatásainak a csökkentése, tehát vérnyomás csökkenés, testsúlycsökkenés, jobb teljesítmény. Jól látjuk, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a vállalati szférához. Ha visszamegyünk évmilliókra akár, az a környezet, amiben mi igazából evolúciós értelemben felnőttünk, rengeteget változott az utóbbi időben. Itt jön be egyébként pont az ergonómia is – hogyan lesz számunkra ez az egyébként élhetetlen urbánus világ mégis valamennyire élhető – és itt jön be az is, hogy ez a megnövekedett pszichoszociális diszkomfort hogyan válik csökkenthetővé, hogyan tudunk jobban alkalmazkodni a hirtelen minket érő stresszhatásokhoz.
FO Itt tulajdonképpen szolgáltatást csináltok? Mik ennek a lépései? Milyen lépésekből áll ez a folyamat? Hogyan képzeljük el ezt egy vállalat esetében?
KR Onnan indulnék, hogy hogy én elég sokat dolgoztam, dolgozom vezetési tanácsadásban, vagyis vízió – vagy még magasabb szintről – elindulva stratégiai döntéseket támogató és megvalósító projekteken dolgozom. Most, amikor itt bekerül a vállalati egészség kérdése, akkor kezdjük ott, hogy szükségünk van egy erre érett vállalatvezetőre, aki azt vizionálja, hogy az ő munkavállalói esetleg tőle mennek majd nyugdíjba. Azt tudjuk, hogy Magyarországon sajnos nyugdíjas korára körülbelül minden második ember krónikus beteg vagy cselekvőképtelen, vagy pedig már el is hunyt. Szükségünk van tehát arra a vállalatvezetőre, aki aki azt vizionálja, hogy az ő kollégái azok lesznek, akik egészségesen mennek nyugdíjba, utána tudunk elkezdeni a stratégián dolgozni. Itt megjelenhetnek üzleti célok, mert önmagában ugye az egészség az nagyon fontos, de általában a betegség az, ami miatt még fontosabbá válik, főleg a hiányzások, a helyettesítések, a fluktuáció mértéke és a váratlan események miatt. Tulajdonképpen az egészséggel foglalkozni stratégiai szinten azért éri meg, mert akkor elkerülhetjük a betegségből eredő kockázatokat. A másik stratégiai kérdés a stressz okainak a csökkentése, ami pedig a munkavállalók egymás közti interakcióiból adódik leginkább.
Tanácsadásban elég gyakori a tervezett túlteljesítés, mert akkor vagyok boldog, hogyha többet tudok adni az ügyfelemnek, mint amit, mint amire ő számít, viszont ez nagyon hamar át tud csapni túlvállalásba. Ezért beszélünk a vezetési tanácsadásban nagyon sokat arról, hogy hogyan tudjuk megelőzni a mi saját kiégésünket, de ugyanez van egyébként az orvosi pályán is. Tehát általában, ahol nagy a felelősség és nagy a hivatástudat, ott a kiégés is sokkal jobban megjelenik most. Erre a folyamatra egyébként pandémia tett rá egy hatalmas lapáttal itt. Tudjuk, hogy megnövekedett a PTSD – poszttraumás stressz szindróma – és a PTSD szerű tünetek, köznyelven a harctéri idegesség gyakorisága. Lényegében ez azt jelenti, hogy spontán emlékezet-betörésekben az ember újra éli ezeket a számára kellemetlen helyzeteket, és ezt gyakorlatilag éber állapotban is meg tudja tenni, hogyha nagyon leegyszerűsítjük. Nyilván megnövekedett a depresszió, a szorongás és a saját kutatásunkban mi mértük a kognitív képességek hihetetlen mértékű csökkenését. A mérést egyébként 2 évvel később is megismételtük, és nem lett sokkal jobb az eredmény sajnos, a járvány előtti időszakban sokkal jobb eredményeket mértünk, mint amit azóta bármikor és ez életkortól független. Ugye tudjuk azt, hogy a járvány alatt megnövekedett az agresszió mértéke, fellép egy érzelmi labilitás, tehát gyakorlatilag maga a járvány és annak a kezelése – és annak a kommunikációja – hatalmas terhelést jelentett népességre nézve. Azt is tudjuk, hogy maga a vírus pedig át tud menni a vér-agy gáton, és amikor ott elkezd bármiféle elváltozásokat okozni, akkor gyakorlatilag akár még személyiségzavarok is kialakulhatnak.
A stratégia-alkotás folyamatában ezzel mind számolva ugyanúgy meg tudunk határozni üzleti célokat, tehát meg tudjuk határozni üzleti célként a fluktuáció csökkentését, meg tudjuk határozni üzleti célként a munkavállalók nagyobb elégedettségét, a közösségépítést, a csapatépítést, a jobb munkahelyi kapcsolatokat. Az egészség témájára rácsatlakozva egészségprogramot, egészségközösséget tudunk felépíteni, amibe a munkavállalók rájönnek, hogy a másik is hasonló problémákkal küzd, és akkor megpróbálják majd ők együtt azt megoldani, együtt könnyebben úrrá lenni ezen a helyzeten. Ezt egyébként akkor is tapasztaljuk, hogyha teljesen idegen emberekkel kezdünk el csoportosan dolgozni. Vannak, akikről utána évek múlva is kiderül, hogy még mindig összejárnak, pedig gyakorlatilag egy napot töltöttek el velünk. Aztán ami ugye a stratégiát követi az az, hogy akkor ezt hogyan is kezdjük el? Hát ott nagyon szükség van egy jó tervezésre, melynek az alapja a pontos és precíz diagnosztika, és ezt el tudjuk kezdeni egy frissen kifejlesztett felméréssel, aminek a kitöltése erősen munkaidő kímélő, mert az ember – még ha kétszer végig olvas mindent, akkor is – 5 perc alatt meg tudja válaszolni a kérdéseket. Ez alapján kiderül, hogy ki milyen súlyossági fokon érintett, milyen szintű az ő pszichoszociális diszkomfort érzete, milyen – esetleg már megjelent – testi tünetei, panaszai vannak. Az értékelés és elemzése alapján be tudjuk állítani azt, hogy nagyjából milyen büdzsére lesz ahhoz szükség, hogy helyrehozzuk a munkavállalók egészségét, és hogyan tudunk költséghatékonyan magas megtérülésű megoldásokat biztosítani.
Amikor ezzel megvagyunk, akkor utána következik az intervenció, maga az a beavatkozás, amiben helyreállítjuk a munkavállaló egészségét, vagy, aki már eleve egészséges – mert hála Istennek azért vannak olyanok is náluk bőven – elég lesz egy egészségmegőrző program, ami akár lehet egy szofisztikált wellbeing-program is részben. Igazából itt rögtön húznék is egy vonalat, hiszen a wellbeing-program az igazából azoknak értékes, akik egészségesek. A többinek is nyilván jó, hogyha van, de azok tudják jobban élvezni ezeknek az előnyeit, akiknek ez tulajdonképpen az egészségének a megőrzését támogatja. Aki már megcsúszott és és afelé halad, hogy a krónikusan beteg, cselekvőképtelen vagy halott kategóriákba tartozzon, az biztos, hogy egy sokkal komolyabb beavatkozásra tart igényt, még akkor is, hogyha erről nem tud. Részszben azért, mert nem tudja, hogy létezik ilyen. Másrészt meg ugye azt is tudjuk, hogy Magyarországon az emberekben van egy ellenállás a pszichológia felé. Merthogy ők ugye nem bolondok, nem őrültek. Hála Istennek a pszichológia ezt a kategóriát már bőven meghaladta, a többség az azzal foglalkozik, hogy hogy az egyébként még mentálisan egészséges felnőttek önmagukkal való kapcsolatát és a társaikkal való kapcsolatukat, teljesítményüket képes legyen optimalizálni. Tulajdonképpen erre hozunk mi egy következő szintet, amikor mi orvosi változóba tudjuk mérni a az eredményt, és ez talán a lényeg. Utána nyilván vissza csatolunk megnézzük az eredményt, van még egy diagnosztikai kör, és akkor ott derül ki, hogy hogy folytatjuk valakivel a munkát, esetleg a csoportokból áttereljük egyéniben vagy amikor sikeres volt a beavatkozás, és akkor mehet az egészségmegőrző csoportba.
FO Köszönöm szépen. Tehát ha jól értelmezem a munkátokat, azt a szervezet fejével, a menedzserrel vagy a menedzsmenttel kezditek, hogy előbb ő is maga egészséges legyen és utána ezt a jóllétet sugározza a többiek felé és bevonja őket. Az egészségközösség kifejezés nekem nagyon-nagyon szimpatikus. Látsz-e olyan mozgalmakat, szervezeteket, minősítéseket, magad körül amelyek ezt a szemléletet támogatják?
KR Ezt a kérdést én onnan szeretném kezdeni, hogy a munka törvénykönyve is kimondja, hogy a munkavállaló pszichoszociális jóllétét biztosítani szükséges a munkáltató részéről. Pszichobiológiából évtizedek óta tudjuk, hogy a megnövekedett patológiás stressz az egyébként milyen más betegségeknek, milyen más elváltozásnak ad bemenetet. Itt nem csak a daganatos megbetegedésekre érdemes gondolni, hanem mondjuk egy pánikra, ami a kognitív funkciókat fogja erősen csökkenteni. Tehát, hogyha valakinek a pánik vagy a szorongás miatt szűkül a tudata, akkor egészen más szinten fog tudni teljesíteni. Mindenképpen nagyon-nagyon fontos tudni azt, hogy már a munkatörvény is foglalkozik azzal, hogy a pszichoszociális díszkomfortot és annak az orvosi vonatkozású kimeneteleit a munkáltatónak kötelessége megakadályozni és helyreállítani, hogyha tudomást szerez róla. Szükség lesz egy kockázatértékelésre és ebben tudunk mi nagyon gyors eredményt adni most, mert helyreállíthatóság szempontból vizsgáljuk nagyon gyorsan a munkavállalói állományt. Ebből az is kiderül, hogy ki mindenkinek van szüksége mélyebb diagnosztikára, és akkor az alapján tudunk ott továbbmenni. Tehát, kezdjük ezzel, hogy a törvényi háttér is biztosított.
FO A szociális felmérés, ez egy törvény, ez egy előírás, viszont hát vállalati pletykákból tudom, hogy ezt nagyon kevesen tartják be. Van esetleg valamilyen számotok arra, hogy ez mennyire – hát finoman szólva – kihívásokkal küzd jelen magyar gyakorlatban?
KR Hát... az első számú kihívás az az, hogy nincs mögötte szankció. A szokásos magyar törvénykezés szerint leírjuk, amit le kell, mert például európai uniós jogharmonizációs kötelezettség, aztán nincs következménye. Igazából azt bizonyítani utólag, hogy egy daganatos megbetegedés tényleg a munkáltató miatt alakult ki, elég nehéz. Pszichobiológiából tudjuk, hogy a stresszel önmagában nem lenne probléma. A stressz az tulajdonképpen az élet sava-borsa, ha abból indulunk ki, hogy az is egy stressz-állapot, amikor valakibe beleszeretünk, láthatjuk, hogy ez egy fontos pszichofiziológiai változás. Valójában a kognitív kiértékelésében – tehát ahogy én arra a testi állapotváltozásomra gondolok – fog kiderülni, hogy ez most egy szenvedéssel járó állapotváltozás, vagy egy szenvedéllyel járó állapotváltozás. A tartós szenvedés, tehát a patológiás stressz lesz a melegágya a szív-, és érrendszeri, daganatos és egyéb megbetegedéseknek. Egyébként a kortizolt szokták itt sokan emlegetni, ugye? Nos, a kortizol-szint egyébként gyulladáscsökkentő hatása az a krónikus stresszben válik gyulladás-serkentővé és innentől kezdve megérkeztünk a gyulladásos megbetegedésekhez is. Mondjuk egy szisztémás gyulladás – akár metabolikus szindrómában, tehát minimális túlsúllyal itt-ott – már képes az immunrendszer működésében különböző elváltozásokat okozni. Tulajdonképpen emiatt az is érthetővé válik, hogy hogyan alakulnak ki maguk a betegségek.
FO Éreztem, hogy ebben a témában is elérkezünk „cherchez la femme” alapálláshoz, tehát a szerelmi élet is hatással van ránk és a vállalaton belüli kapcsolatok tulajdonképpen innen is megközelíthetőek, de hogy komolyabb minősítésekről is beszélgessünk: az ESG, illetve akár a WELL minősítés mennyiben támogatja a ti munkátokat, illetve milyen fogódzót jelent ez számotokra?
KR A törvényi háttér tisztázása után, és hogy annak a betartatlanságát is kiemeltük, a következő kérdés az nyilván az ESG, mert az lesz a hamarabb kötelező. Igazából, hogyha végig nézzük ennek a folyamatát, akkor ez onnan indul, hogy az általános etikát próbáljuk pótolni először specifikus etikával, ami mondjuk egy üzleti etika, vagy egy környezeti etika, vagy egy irányításbeli etika. Utána rájövünk, hogy a jog az meglehetősen le van maradva az etikai értékeinkhez képest. Ez egyébként az etika jellemzője. Arra is rájövünk nagyon hamar, hogy az általános etika pótolhatatlan specifikus etikával, tehát szükség van jogszabályokra, szabályozásra, hogy a felelősen gondolkodó vállalatvezetőkön kívüli üzleti tér is betartson bizonyos játékszabályokat. Itt jön be az ESG, ahol az S lábat tudjuk erősen megalapozni. Egyébként ez az oszlopos modellek problematikája: azt hisszük, hogy elég csak valamelyik oszloppal foglalkozni, és közben az oszlopok csak részei egy modellnek. Ezt jelenti, hogy amennyiben bármelyikkel nem foglalkozunk, akkor borul az egész felépítmény, tehát ezek ilyen kvázi statikai alapok, hogy így képletesen mondjam. Mi az ’S’ lábat tudjuk erősen megtámogatni, és ez most már nagyon jól látszik, ide szerencsére az E és G területtel mások is tudnak foglalkozni hasonlóan magas színvonalon. Itt jön be amúgy a WELL minősítés is, ahol pedig ugye pontosan tudjuk azt, hogyha a bérlő bevezeti a mi egészség programunkat, az egy szintlépést jelent gyakorlatilag a minősítésben. Legutóbb, amikor számoltuk, akkor körülbelül 14 pontot tudunk hozzátenni a teljes minősítéshez, és ebben benne van az is, hogy hogy kiképzünk és kinevezünk egy egészségért felelős vezetőt, kiképzünk és kinevezünk az egészségközösségért felelős középvezetőket és folyamatosan működtetjük magát ezt az egészségközösséget.
FO A MINDiet egy nagyon speciális – és a piacon szerintem unikális – szolgáltató. Kiknek ajánljátok ti magatokat? Menedzserek hallgatják ezt a podcastot, tehát ki az akit szeretnétek, hogy magára ismerjen és megragadja a telefont és a billentyűzetet, kapcsolatba kerüljön veletek. Milyen az optimális a célkultúra, vagy inkább azt mondanám, hogy ki a célszemély számotokra?
KR A rövid válasz a “mindenki”, mert a minket érő külső hatások – és ilyen szempontból a saját testünk is a külvilág része végső soron, kezdve ott, hogy mit eszünk, milyen irodai környezetben, milyen élettérben, milyen épített környezetben mozgunk, élünk és vagyunk – olyan fokú tudatosságot igényelnek, amit podcastban nem tudok átadni. Magára a MINDiet Programra valószínű, hogy ez élete egy pontján – és minél előbb – mindenkinek szüksége van. Jó esetben akkor jön, amikor még egészséges, és akkor bőven elég neki egy egészségmegőrző műhelymunka és az egészségközösségi tagságba való sikeres felvétele. A MINDiet Pracademy közösségében vannak kötelező dolgok, amiket évente meg kell csinálni, mert ott úgy van, hogy akkor fizet csak az ember, amikor egészséges. Ebben átvettük gyakorlatilag a többezer éves kínai modellt, amelyben az igazi gyógyító egészségesen tart. Ezt én komolyan is vettem, pont ezért ilyen a mi modellünk is: amikor valakinek minden erőfeszítésünk ellenére mégis van valami nehézsége, akkor ott a tagdíját szüneteltetjük, de ugyanúgy tag marad, és hozzáfér a teljes rendszerhez. A következő szint az, aki már érzi, hogy hogy érdemes lenne foglalkozni a munka-magánélet egyensúlyával, és mi pont ezért beszélünk munka-magánélet harmóniáról. Egyensúly mindig lesz, pont az a probléma, hogy mivel egyensúlyozzák ki vagy mivel ellensúlyozzák a felboruló egyensúlyt és ez alapvetően szintén egy pszichológiai kérdés. A trauma elől vagy trauma hatása elől menekülő ember fog meglehetősen gyakran olyan ellensúlyok fele nyúlni, amik rögtön kiszabadítják abból az állapotból, amiben ő éppen van. Itt jön be a akár az étel, akár a különböző szerek vagy az alkohol használata. Ezek gyakorlatilag megteremtik azt az alternatív világot egy pillanat alatt, amiben sokkal kényelmesebb létezni, mint az egyébként közmegegyezésen alapuló valóságunk. Ezt követi az ennél még súlyosabb eset, aki már nemcsak a munka-magánélet harmóniáján szeretne dolgozni, hanem konkrét elváltozásai vannak. Mondjuk látszik rajta – a derék körfogatán, a máján, a veséjén és egyáltalán labor eredményén, hogy ez egyensúly már fiziológiai eltérésekben is kimutatható. Az esetek többségében még vele is tudunk foglalkozni.
FO Ha három tanácsot kéne adnod fehér galléros munkavállalóknak, ami egy picit érzékenyítené őket a ti értékrendetek irányába, mi lenne ez a három mondat, tennivaló vagy javaslat?
KR Az első az az önismeret. Kezdje el végig gondolni… Ezt úgy mondom, hogy egyébként ki vagyok én, hogy tanácsot adjak? Most, így, hogy megkérdeztél, így azért valamennyire merem vállalni azt a folyamatot. Szóval, az önismeret. Gondolja végig, hogy tulajdonképpen ki ő, mi a szerepe? Főleg azt, hogy hova szeretne eljutni valójában? Mivel lenne elégedett, hogyha 50, 60 vagy 70 évesen visszatekint az életére. Rengeteg a döntéshelyzet. Rájön ilyenkor az ember, hogyha egy hosszabb időtávban próbál visszagondolni, tulajdonképpen súlytalan kérdések nyomasztják, hiába tűnnek most nagyon súlyosnak. Nemrég beszélgettem egy tapasztaltabb vezetési tanácsadó kollégával, Matolcsy János CMC-Emeritussal, és Ő azt mondta, hogy az életben gyakorlatilag 4-6 stratégiai döntés van. Lehet tehát az életre stratégiai szemmel tekinteni, és hogy ezt mindenképp az önismeret oldaláról közelítse, aki elkezd ezzel foglalkozni.
A másik az az, hogy ha az önismeret megvan akkor… Nyilván ez egy folyamat, és azon sokat fog mindenki dolgozni, hogy megismerje magát. A második tanácsom, vagy javaslatom… talán inkább ajánlatom az lenne, hogy gondoljon bele, egyáltalán hol érzi jól magát? A saját döntései hogyan tudják azt támogatni, hogy minél jobban érezze magát? Valóban, igazán, külső segítség és szerek nélkül. Hogy azokhoz is szóljak, akiknek mondjuk az egészség az várhatóan, vagy már most is, stratégiai cél, az ajánlatom, hogy minél hamarabb elkezd valaki ezzel foglalkozni és kifejleszt magában egy valódi tudáson alapuló egészségtudatosságot, annál könnyebben fogja elkerülni a azokat a kockázatokat, amiket akár az újrafeldolgozott, többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása okoz. Ez most egy friss kutatás, ~9 millió alany adatai alapján az derült ki, hogy a többszörösen feldolgozott élelmiszerek 45 betegségcsoportból harminckettőbe adnak erős bemenetet. Tehát, magyarul, amiről letépjük a fóliát, azt szelektíven gyűjthetjük is rögtön a kétféle szemetesbe, mert általános hulladék és műanyag. A harmadik tanácsom az, hogy ha valaki egészséges, akkor kezdjen el magának főzni megfelelő minőségű alapanyagokból, ha pedig már nem, akkor minél hamarabb kezdje el valódi tudásalapú tudatosságra cserélni az egészség-stratégiáját és annak megvalósítását.
FO Köszönöm szépen a beszélgetést. Rengeteg-rengeteg értékes gondolatot és feladatot, elgondolkozni valót kaptunk tőled. Én azt kívánom a hallgatóknak, hogy kövessenek minket, és ha van kérdésük, tegyék ezt fel és Roland szívesen fog válaszolni a ismert elérhetőségeken. Köszönöm szépen a beszélgetést!
Hallgasd meg itt!
Hallgasd meg itt!
KR Köszönöm szépen a beszélgetést és jó egészséget kívánok mindannyiunknak!
Hazai szakemberek
a WELL-ről
Fazakas György
építész, ügyvezető igazgató
Fazakas Építésziroda Kft.
Nagyon hasznos kezdeményezésnek tartjuk a 2019. február 15-én elindított interaktív előadás sorozatot. Az egészséges irodai környezet érdekében tett intézkedések egyre sürgetőbbek.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az az irodai munkahelyek száma, egyre nő a dolgozók aránya az adminisztratív szolgáltatási területeken.
Kovács Emesének szeretnénk megfontolásra javasolni, hogy a ”Well” minősítésben, az irodai dolgozókra jutó irodaterület mérőszáma is szerepeljen, a túlzsúfolt irodai környezet egészségtelen hatásának csökkentése érdekében.
.jpeg)
