2021.06.25
Az egészség és az emberi teljesítmény összefüggése az épített környezettel
Leigh Stringer rávilágít a Harvard Health and Human Performance Index jelentőségére, ami egy új, a jóllétet definiáló mérőrendszer.
„A májusban, Bostonban tartott Tradeline Space Conference keretén belül alkalmam adódott arra, hogy megosszam néhány munkámat, amit cégem, az EYP végez a Harvard Egyetem Közegészségüggyel foglalkozó részlegével közösen. Bemutattuk többek között a jóllét új mérőrendszerét a Health and Human Performance Index-et (HaPI). Most megosztjuk önökkel, hogy mit takar és mi a jelentősége.”
Mi az a Health and Human Performance Index?
A HaPI indexet a Harvard dolgozta ki 2012-ben a Johnsos & Johnson-nal (J&J) együttműködve. Dr. Eileen McNeely, aki a Harvard Sustainability and Health Initiative for a Net Positive Enterprise (SHINE) társigazgatója a Közegészségügyi Iskola keretén belül, a HaPI-index vezető kutatója. A J&J, az Owens Corning, a Levi Strauss és az EYP is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyek részt vesznek a HaPI-index tesztelésében, annak érdekében, hogy bevezetésre kerülhessen az elkövetkező néhány éven belül.
Végül is a HaPI egy olyan eszköz, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy összehasonlíthassák magukat a többi céggel, és megvizsgálhassák eredményeiket a well-being vonatkozásában. Ennek az eszköznek az a célja, hogy az üzleti közösség számára univerzális referenciaértéket nyújtson, amely az ipari szektor és a globális vállalkozások körében is működőképes, és olyan kommunikációs csatornákat hozzon létre, ami lehetővé teszi a párbeszédet arról, hogy az üzleti tevékenység hogyan befolyásolja a munkavállalók fejlődését és jóllétét. A HaPI-index számos paramétert mér, beleértve az alkalmazottak jóllétét, a termelékenységet, az elkötelezettséget, a munkakultúrát és magát a szervezetet. Az EYP a Harvarddal azon dolgozik, hogy hozzáadjon egy olyan modult az indexhez, amely az épített környezetet vizsgálja.
Alább egy általános összefoglalót olvashatnak arról, hogy mit mér a HaPI:
Well-Being — A jóllét affektív és értékelő szempontjait egyaránt biztosítja. A szubjektív jóllét összefüggésbe hozható az általános egészségi állapottal és a teljesítménnyel.
Termelékenység — Méri a munkavállalók egészséges napjainak számát, és szubjektív jelentést készít a munkavégzésről.
Elkötelezettség — meghatározza a munkahellyel kapcsolatban felmerülő érzéseket (erő, elkötelezettség és elmélyedés), amelyeket korábban a munkaerővel, az egészséggel és a munka teljesítményével társítottak.
Munkakultúra — rögzíti a munkahelyi erőforrások rendelkezésre állását (azaz a vezetők és a munkatársak támogatási rendszerét, a részvételen alapuló döntéshozatalt, a kihívásokat stb.), amelyeket korábban összefüggésbe hoztak az egészséggel és a teljesítménnyel.
*Új modul* Épített környezet — Rögzíti a tér minőségét (a munkaterület típusa, a termikus kényelem, a levegő minősége) és az egészséges kényelemhez vagy lehetőségekhez való hozzáférést (állítható íróasztalok, fitneszközpontok, zuhanyzók, egészséges étkezési lehetőségek, a természettel való kapcsolat, az otthoni munkavégzés lehetősége stb.).
„A HaPI-eszközök fejlesztése számomra különösen izgalmas”- vallja Leigh Stringer-, mert a szervezeti struktúrákon és határokon átívelő egészséget vizsgálja. Eddig a szervezetek általában különböző eszközöket és mutatókat használtak az egészség mérésére. Például az egészséget és az épített környezetet a LEED vagy a WELL Building Standard értékeli, az átfogó wellness programokat a Corporate Health Achievement Award (CHAA) vagy a C. Everett Koop Award, a munkával való elégedettséget és az elkötelezettséget pedig olyan eszközökkel mérik, mint a Gallup Q12 felmérés, vagy a Fortune Best Companies to Work For kritériumait veszik alapul. Bár van némi átfedés ezen eszközök és a mért követelmények között, egyikük sem értékeli a teljes képet, ami nem megfelelő döntéshozatalhoz vezethet.
Mit tudtunk meg eddig?
Az EYP alkalmazottai nemrégiben töltöttek ki egy munkavállalói HaPI kérdőívet, és a Harvard azon dolgozik, hogy a felmérés eredményeit a gyakorlatban más üzleti mutatókkal hasonlítsa össze az eredmények validálása érdekében. Még hátra van néhány szakasza ennek a tanulmánynak, de már az elemzés első hullámában is érdekes megállapításokra derült fény:
Alvási szokások. Átlagosan az EYP munkatársai azt állítják, hogy munkanapokon átlagosan hat és fél órát alszanak éjszakánként. Ezenkívül azt is, hogy az elmúlt 30 napban 12 alkalommal nem volt megfelelő az alvásminőségük. A 45 évnél fiatalabb nők körében nagyobb volt azoknak a száma, akik alváshiányban szenvednek. A kutatók összefüggést találtak az alkalmazottak ingázási ideje, a ledolgozott órák mennyisége és az alvási szokások között. Minél hosszabb az ingázás és minél több a ledolgozott óra, annál kevesebb időt tölt alvással a munkavállaló. Egészségügyi szakértők szerint az egészség és a teljesítmény fenntartása érdekében fontos az éjszakánkénti 7–9 órás alvás. A rossz minőségű és nem megfelelő mennyiségű alvás a stressz szintjének növekedéséhez is vezethet, ami kihat a következő vizsgált pontra.
Stressz szint. Átlagosan a dolgozók szorongással töltött napjai az elmúlt 30 napban, 6,5 nap volt. Ez a szám magasabb volt a nők és a fiatalabb alkalmazottak esetében. Sok oka van annak, hogy az alkalmazottak szoronghatnak, például alváshiány, mozgáshiány, nagy terhelés, vagy a „kontroll hiánya” abban, hogy hogyan, mikor és hol végzik munkájukat. Ezeket a tényezőket az elemzés következő szakaszában fogjuk feltárni.
Testmozgás. A felmérés válaszadóit megkérdezték: "Az elmúlt 5 munkanap alatt hány percig végzett mérsékelt vagy erőteljes testmozgást, amely ideiglenesen megnövelte a pulzusát (azaz gyors séta, futás, kerékpározás stb.)?" Az átlagos válasz 55 perc volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint az egészségügyi szakértők által ajánlott heti 150 perc. Érdekes, hogy az EYP-adatok korai elemzése összefüggést mutat az alkalmazottak testmozgásának mennyisége és az iroda elhelyezkedése között. Azok az alkalmazottak, akiket rövidebb ingázással, városi helyen (külvárosban), a tömegközlekedési eszközökhöz, parkhoz való hozzáféréssel és a szabadtérre nyíló kilátással rendelkező irodákba osztottak be, nagyobb valószínűséggel mozogtak többet.
Mi az EYP célja és mi a következő lépés?
Elsősorban elkötelezettek vagyunk munkatársaink jólléte iránt. Szeretnénk átlátni, hogy hogyan fejleszthetjük jelenlegi wellness programunkat, és hogyan segíthetünk vezetőinknek és csapatainknak megalapozott döntéseket hozni boldogságuk, egészségük és teljesítményük javítása érdekében. Tisztában vagyunk azzal, hogy az építészeti és a mérnöki iparág versenyképes, és keményen kell dolgoznunk az előrelépés érdekében. Ez azt is jelenti, hogy ez egy hosszútávú folyamat. Munkánkat és munkafolyamatainkat fenntarthatóvá akarjuk tenni – nem kizárólag környezetbarát módon -, hanem olyan fenntartható üzleti gyakorlatokkal, amelyek munkatársainkat elkötelezetté teszik munkájukkal szemben nap, mint nap és energiával telivé a munkanap végén is.
A másik kiemelkedő ok, amiért ezt tesszük, hogy tájékoztatást nyújtsunk az általunk használt tervezési gyakorlatokról és bővítsük a már jelenlévő gondolkodásmódot az építőiparban az egészséggel kapcsolatban. Már jelenleg is foglalkoznak az épületek kihatására egészségünkre, de egyelőre ez az épületek biztonságára, a levegő minőségére, a hőmérsékleti körülményekre vagy az ergonómiára vonatkozik.
Ma már sejtjük, hogy a fizikai környezet ennél nagyobb befolyással van egészségünkre és közérzetünkre. Ösztönözhet minket a mozgásra, a helyes étkezésre, csökkentheti a stresszt és még sok más módon is kihat mindennapjainkra. Ennek bizonyítására azonban megalapozott kutatási eredményekre van szükségünk és olyan konkrétumokra melyek megmutatják az épített környezet és az egészség közötti összefüggéseket.
„A májusban, Bostonban tartott Tradeline Space Conference keretén belül alkalmam adódott arra, hogy megosszam néhány munkámat, amit cégem, az EYP végez a Harvard Egyetem Közegészségüggyel foglalkozó részlegével közösen. Bemutattuk többek között a jóllét új mérőrendszerét a Health and Human Performance Index-et (HaPI). Most megosztjuk önökkel, hogy mit takar és mi a jelentősége.”
Mi az a Health and Human Performance Index?
A HaPI indexet a Harvard dolgozta ki 2012-ben a Johnsos & Johnson-nal (J&J) együttműködve. Dr. Eileen McNeely, aki a Harvard Sustainability and Health Initiative for a Net Positive Enterprise (SHINE) társigazgatója a Közegészségügyi Iskola keretén belül, a HaPI-index vezető kutatója. A J&J, az Owens Corning, a Levi Strauss és az EYP is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyek részt vesznek a HaPI-index tesztelésében, annak érdekében, hogy bevezetésre kerülhessen az elkövetkező néhány éven belül.
Végül is a HaPI egy olyan eszköz, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy összehasonlíthassák magukat a többi céggel, és megvizsgálhassák eredményeiket a well-being vonatkozásában. Ennek az eszköznek az a célja, hogy az üzleti közösség számára univerzális referenciaértéket nyújtson, amely az ipari szektor és a globális vállalkozások körében is működőképes, és olyan kommunikációs csatornákat hozzon létre, ami lehetővé teszi a párbeszédet arról, hogy az üzleti tevékenység hogyan befolyásolja a munkavállalók fejlődését és jóllétét. A HaPI-index számos paramétert mér, beleértve az alkalmazottak jóllétét, a termelékenységet, az elkötelezettséget, a munkakultúrát és magát a szervezetet. Az EYP a Harvarddal azon dolgozik, hogy hozzáadjon egy olyan modult az indexhez, amely az épített környezetet vizsgálja.
Alább egy általános összefoglalót olvashatnak arról, hogy mit mér a HaPI:
Well-Being — A jóllét affektív és értékelő szempontjait egyaránt biztosítja. A szubjektív jóllét összefüggésbe hozható az általános egészségi állapottal és a teljesítménnyel.
Termelékenység — Méri a munkavállalók egészséges napjainak számát, és szubjektív jelentést készít a munkavégzésről.
Elkötelezettség — meghatározza a munkahellyel kapcsolatban felmerülő érzéseket (erő, elkötelezettség és elmélyedés), amelyeket korábban a munkaerővel, az egészséggel és a munka teljesítményével társítottak.
Munkakultúra — rögzíti a munkahelyi erőforrások rendelkezésre állását (azaz a vezetők és a munkatársak támogatási rendszerét, a részvételen alapuló döntéshozatalt, a kihívásokat stb.), amelyeket korábban összefüggésbe hoztak az egészséggel és a teljesítménnyel.
*Új modul* Épített környezet — Rögzíti a tér minőségét (a munkaterület típusa, a termikus kényelem, a levegő minősége) és az egészséges kényelemhez vagy lehetőségekhez való hozzáférést (állítható íróasztalok, fitneszközpontok, zuhanyzók, egészséges étkezési lehetőségek, a természettel való kapcsolat, az otthoni munkavégzés lehetősége stb.).
„A HaPI-eszközök fejlesztése számomra különösen izgalmas”- vallja Leigh Stringer-, mert a szervezeti struktúrákon és határokon átívelő egészséget vizsgálja. Eddig a szervezetek általában különböző eszközöket és mutatókat használtak az egészség mérésére. Például az egészséget és az épített környezetet a LEED vagy a WELL Building Standard értékeli, az átfogó wellness programokat a Corporate Health Achievement Award (CHAA) vagy a C. Everett Koop Award, a munkával való elégedettséget és az elkötelezettséget pedig olyan eszközökkel mérik, mint a Gallup Q12 felmérés, vagy a Fortune Best Companies to Work For kritériumait veszik alapul. Bár van némi átfedés ezen eszközök és a mért követelmények között, egyikük sem értékeli a teljes képet, ami nem megfelelő döntéshozatalhoz vezethet.
Mit tudtunk meg eddig?
Az EYP alkalmazottai nemrégiben töltöttek ki egy munkavállalói HaPI kérdőívet, és a Harvard azon dolgozik, hogy a felmérés eredményeit a gyakorlatban más üzleti mutatókkal hasonlítsa össze az eredmények validálása érdekében. Még hátra van néhány szakasza ennek a tanulmánynak, de már az elemzés első hullámában is érdekes megállapításokra derült fény:
Alvási szokások. Átlagosan az EYP munkatársai azt állítják, hogy munkanapokon átlagosan hat és fél órát alszanak éjszakánként. Ezenkívül azt is, hogy az elmúlt 30 napban 12 alkalommal nem volt megfelelő az alvásminőségük. A 45 évnél fiatalabb nők körében nagyobb volt azoknak a száma, akik alváshiányban szenvednek. A kutatók összefüggést találtak az alkalmazottak ingázási ideje, a ledolgozott órák mennyisége és az alvási szokások között. Minél hosszabb az ingázás és minél több a ledolgozott óra, annál kevesebb időt tölt alvással a munkavállaló. Egészségügyi szakértők szerint az egészség és a teljesítmény fenntartása érdekében fontos az éjszakánkénti 7–9 órás alvás. A rossz minőségű és nem megfelelő mennyiségű alvás a stressz szintjének növekedéséhez is vezethet, ami kihat a következő vizsgált pontra.
Stressz szint. Átlagosan a dolgozók szorongással töltött napjai az elmúlt 30 napban, 6,5 nap volt. Ez a szám magasabb volt a nők és a fiatalabb alkalmazottak esetében. Sok oka van annak, hogy az alkalmazottak szoronghatnak, például alváshiány, mozgáshiány, nagy terhelés, vagy a „kontroll hiánya” abban, hogy hogyan, mikor és hol végzik munkájukat. Ezeket a tényezőket az elemzés következő szakaszában fogjuk feltárni.
Testmozgás. A felmérés válaszadóit megkérdezték: "Az elmúlt 5 munkanap alatt hány percig végzett mérsékelt vagy erőteljes testmozgást, amely ideiglenesen megnövelte a pulzusát (azaz gyors séta, futás, kerékpározás stb.)?" Az átlagos válasz 55 perc volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint az egészségügyi szakértők által ajánlott heti 150 perc. Érdekes, hogy az EYP-adatok korai elemzése összefüggést mutat az alkalmazottak testmozgásának mennyisége és az iroda elhelyezkedése között. Azok az alkalmazottak, akiket rövidebb ingázással, városi helyen (külvárosban), a tömegközlekedési eszközökhöz, parkhoz való hozzáféréssel és a szabadtérre nyíló kilátással rendelkező irodákba osztottak be, nagyobb valószínűséggel mozogtak többet.
Mi az EYP célja és mi a következő lépés?
Elsősorban elkötelezettek vagyunk munkatársaink jólléte iránt. Szeretnénk átlátni, hogy hogyan fejleszthetjük jelenlegi wellness programunkat, és hogyan segíthetünk vezetőinknek és csapatainknak megalapozott döntéseket hozni boldogságuk, egészségük és teljesítményük javítása érdekében. Tisztában vagyunk azzal, hogy az építészeti és a mérnöki iparág versenyképes, és keményen kell dolgoznunk az előrelépés érdekében. Ez azt is jelenti, hogy ez egy hosszútávú folyamat. Munkánkat és munkafolyamatainkat fenntarthatóvá akarjuk tenni – nem kizárólag környezetbarát módon -, hanem olyan fenntartható üzleti gyakorlatokkal, amelyek munkatársainkat elkötelezetté teszik munkájukkal szemben nap, mint nap és energiával telivé a munkanap végén is.
A másik kiemelkedő ok, amiért ezt tesszük, hogy tájékoztatást nyújtsunk az általunk használt tervezési gyakorlatokról és bővítsük a már jelenlévő gondolkodásmódot az építőiparban az egészséggel kapcsolatban. Már jelenleg is foglalkoznak az épületek kihatására egészségünkre, de egyelőre ez az épületek biztonságára, a levegő minőségére, a hőmérsékleti körülményekre vagy az ergonómiára vonatkozik.
Ma már sejtjük, hogy a fizikai környezet ennél nagyobb befolyással van egészségünkre és közérzetünkre. Ösztönözhet minket a mozgásra, a helyes étkezésre, csökkentheti a stresszt és még sok más módon is kihat mindennapjainkra. Ennek bizonyítására azonban megalapozott kutatási eredményekre van szükségünk és olyan konkrétumokra melyek megmutatják az épített környezet és az egészség közötti összefüggéseket.
Hazai szakemberek
a WELL-ről
Kocsány János
CEO
Graphisoft Park SE
A Well Irodáról szóló szakmai előadás nagyon jól összegezte a munkavállalók jó közérzetét középpontba állító új minősítési rendszer lényegét, így ingatlanfejlesztőként felkészülten várom a leendő bérlők erre vonatkozó igényeit. Számomra a Well nyolc fő kategóriája közül kiemelt fontossággal bír a fitness, a mozgáskultúra bevezetése a munkahelyeken. Ráadásul én ezt közösségépítő eszközként is használnám, hogy az ott dolgozók együtt éljék át a testmozgás örömét. Az irodai épített környezetben olyan feltételeket kell megteremteni, amelyek ösztönzik a fizikai aktivitást és az aktív életmódot.
.jpeg)
