Well Iroda – védelem a koronavírus ellen!
A Well irodai minősítés már jóval a Covid-19 megjelenése előtt az egészséges életmódra, a prevencióra és az ennek megfelelő irodai, illetve munkakörnyezetre helyezte a hangsúlyt. A Well sztenderdet kidolgozó IWBI – International Well Building Institute - ajánlásai most a vírus elleni küzdelemben fokozottan érvényesek és időszerűek.
A koronavírus megjelenése óta számos tanulmányt közöltek arról, hogy a krónikus betegségekben szenvedőkre, a túlsúlyos és dohányzó emberekre veszélyesebb a vírus, így nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a védekezésre. A Well minősítés kiemelten felhívja a figyelmet a prevenciót is támogató tiszta levegőnek, az egészséges étkezésnek és a rendszeres mozgásnak a kérdéseire.
A koronavírus okozta halálozások között első helyen a szív- és érrendszeri betegségben, a második helyen a cukorbetegségben, majd a krónikus légúti betegségben szenvedők állnak.
Dohányzás
Az Origo közölte dr. Janice Leung, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem és Szent Pál Kórház munkatársa kutatásának eredményeit, amelyek szerint a dohányosok, illetve a COPD-vel (krónikus obstruktív tüdőbetegséggel) küzdő emberek tüdejében több angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) van, mint az egészségesek légzőszervében. Ez azért fontos, mert az új koronavírus ezekhez a receptorokhoz kötődik, hogy bejusson a sejtekbe. Az ACE2 molekulák nagyobb száma akár a betegség lefolyását is súlyosbíthatja. Egy kínai tanulmány ezer esetet vizsgált meg, eredményeik szerint az aktív dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzív kezelésre, lélegeztetőgépre, vagy halt meg, míg ez az arány a nem dohányzók esetében 4,7 százalék vot.
Szerencsére az orvosok és kutatók szerint ez az állapot visszafordítható és nem szól egész életre, a cigarettáról leszokóknál az ACE2 receptorok száma visszaállt a normális szintre.
A dohányfüst levegőt szennyező hatása azonban nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányosokra is veszélyes. Az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság tanulmánya szerint a szennyezett levegő felgyorsítja a koronavírus terjedését. Ezért kap kiemelt figyelmet a WELL Air koncepciója, amelynek célja, hogy magas minőségű legyen a beltéri levegő, és megszűnjön vagy csökkenjen a káros anyagok levegőbe jutása.
Időnk körülbelül 90%-át zárt térben – otthonaikban, irodákban, iskolákban vagy egyéb épületekben – töltjük. Több mint 15 000 liter levegőt lélegzünk be naponta, ami megközelítőleg négyszer akkora mennyiség, mint amennyit táplálékkal és folyadékkal viszünk be a szervezetünkbe. A beltéri légszennyezettségnek való kitettség rövid- és hosszútávú káros egészségügyi következményekkel is járhat, melyek súlyossága is változó. A kevésbé súlyos tünetek között a fejfájás, a torokszárazság, a szemirritáció és az orrfolyás jelentkezhet, míg a súlyosabb következmények között szerepelhetnek asztma rohamok, Legionella baktériummal való fertőzés, szén-monoxid mérgezés és rák. Kimutatták azt is, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos problémák növelik a légzőszervi, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás kockázatát. A legújabb tanulmányokból kiderül, hogy a betegségek tekintetében a világban a harmadik legfontosabb kiváltó ok a háztartásokban előforduló légszennyezettség, nem meglepő, hogy a Covid-19 terjedését is gyorsítja.
A Well Air sztenderd teljesen kizárja a dohányfüstöt az irodák belső tereiből. Sőt ennél is szigorúbb, a bejárattól, a nyitható ablakoktól és a külső szellőző nyílásoktól számított 7,5 méteres távolságban megtiltja a dohányzást, és ez érvényes a teraszokra, erkélyekre, zöldtetőkre is.
A kijelölt dohányzószigeteken természetesen dohányozhatnak a kollégák, és ezek a helyek komfortossá tehetők kényelmes kültéri székekkel, fotelokkal, asztalokkal, napernyőkkel.
Túlsúly
A legfrissebb egészségügyi statisztikák szerint a koronavírusban megbetegedettek – különösen a súlyosabb tüneteket mutatók – kétharmada jelentős túlsúllyal küszködik. Az elhízás jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri problémák, valamint a cukorbetegség kialakulásához.
A táplálkozás és az egészség szoros összefüggésben vannak egymással. A rossz táplálkozás a nem fertőző betegségek egyik kiváltó oka globálisan és számos krónikus betegség megelőzhető, a kockázati tényezők csökkenthetőek a megfelelő táplálkozással. Bár a gyümölcsök és zöldségek az egészséges táplálkozás döntő elemei, a legtöbb ember nem fogyasztja a napi ajánlott öt adagot (400 g). Világszerte jellemző, hogy az emberek étrendjében nem szerepel elegendő gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonaféle, diófélék és magvak. Valójában a vezető ok a DALY (Disability-Adjusted Life Years azaz Egészségkárosodással korrigált életévek) tekintetében a teljes kiőrlésű gabonák (2,6% [2,7–6,3]), gyümölcsök (2,6% [1,6–3,7]), valamint a diófélék és a magvak (2,6% [1,8–3,6]) alacsony fogyasztása. 2010-ben a rossz táplálkozási szokások több mint 1,2 milliárd egészségkárosodással korrigált életévet (DALY) okoztak globálisan, míg a túlsúly és az elhízás több mint 3 millió haláleset okozott becslések szerint világszerte.
Miért veszélyesebb a túlsúlyos emberekre a Covid-19? Mi az összefüggés a túlsúly és a tüdőfunkció között? A kutatók szerint két lehetséges magyarázat is elképzelhető. Az egyik szerint a mellkasi és hasi zsír miatt kisebb helye lehet a tüdőnek arra, hogy belégzésnél megfelelően táguljon. A másik elmélet szerint pedig a zsír gyulladást okozó kemikáliákat termel, amelyek hosszú távon igencsak árthatnak a tüdőnek, és csökkenhetik a légutak átmérőjét.
A kutatók 3700 felnőttet - 20-44 éves európai és ausztrál alanyokat - vontak be tudományos munkájukba, és két évtizeden át követték nyomon az egészségi állapotukat. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik ebben az időszakban tovább gyarapították súlyfeleslegüket, felgyorsult a tüdőfunkciók romlása - függetlenül attól, hogy a kutatás kezdetén egészséges testsúlyúak, túlsúlyosak vagy elhízottak voltak-e. Tehát nem a kiinduló testsúly számított elsődlegesen, hanem a húszéves nyomon követési periódusban történt súlygyarapodás.
A tanulmány szerzői ugyanakkor arra is rájöttek, hogy a fogyás lelassította a tüdőfunkciók romlását az elhízott embereknél. Emellett azoknál, akik felnőttként normál testsúllyal rendelkeztek és ezt meg is tudták tartani, sokkal kisebb hanyatlás mutatkozott a tüdő működését illetően.
A túlsúlyhoz azonban az egészségtelen táplálkozás mellett éppolyan mértékben járul hozzá a mozgásszegény és ülő életmód.
Annak ellenére, hogy a rendszeres testmozgás előnyei széles körben köztudottak a 2016-os globális felmérés szerint, mely 146 ország adatait vizsgálta - ami a világ népességének körülbelül 93%-át fedi le – a felnőtt népesség közel egynegyede (23%) fizikailag inaktív.
A fizikai inaktivitás mellett nőtt az ülő életforma is, ami hozzájárul az elhízáshoz, növeli a kettes tipusú cukorbetegség, és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának a kockázatát.
A Well Iroda az egészséges táplálkozás – Nourishment – és a mozgás – Movement – koncepciójával együttesen veszi fel a harcot a túlsúly ellen. Az épületeken belül előírja a friss zöldség és gyümölcs fogyasztását, és ösztönzi az egészségesebb étkezési szokások kialakítását.
A WELL Movement koncepciója elősegíti a mozgást, az aktív életet és elriaszt az ülő életmódtól a környezet megfelelő tervezésével, a különböző programok és irányelvek bevezetésével. A lépcső használatát ösztönző épülettervezéstől az irodai jógaprogramokon és fitness bérleteken keresztül az irodai berendezés is hozzájárulhat a fizikai aktivitáshoz. Az egy gombnyomásra elektronikusan állítható magasságú asztalok lehetővé teszik, hogy testhelyzetet váltsunk, óránként legalább 10 percet állva dolgozzunk, így csökkentsük az ülőmunkával töltött órák számát.
A Well Irodáról szóló szakmai előadás nagyon jól összegezte a munkavállalók jó közérzetét középpontba állító új minősítési rendszer lényegét, így ingatlanfejlesztőként felkészülten várom a leendő bérlők erre vonatkozó igényeit. Számomra a Well nyolc fő kategóriája közül kiemelt fontossággal bír a fitness, a mozgáskultúra bevezetése a munkahelyeken. Ráadásul én ezt közösségépítő eszközként is használnám, hogy az ott dolgozók együtt éljék át a testmozgás örömét. Az irodai épített környezetben olyan feltételeket kell megteremteni, amelyek ösztönzik a fizikai aktivitást és az aktív életmódot.
Nagyon hasznos kezdeményezésnek tartjuk a 2019. február 15-én elindított interaktív előadás sorozatot. Az egészséges irodai környezet érdekében tett intézkedések egyre sürgetőbbek.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az az irodai munkahelyek száma, egyre nő a dolgozók aránya az adminisztratív szolgáltatási területeken.
Kovács Emesének szeretnénk megfontolásra javasolni, hogy a ”Well” minősítésben, az irodai dolgozókra jutó irodaterület mérőszáma is szerepeljen, a túlzsúfolt irodai környezet egészségtelen hatásának csökkentése érdekében.
A Well Irodáról szóló szakmai előadás nagyon jól összegezte a munkavállalók jó közérzetét középpontba állító új minősítési rendszer lényegét, így ingatlanfejlesztőként felkészülten várom a leendő bérlők erre vonatkozó igényeit. Számomra a Well nyolc fő kategóriája közül kiemelt fontossággal bír a fitness, a mozgáskultúra bevezetése a munkahelyeken. Ráadásul én ezt közösségépítő eszközként is használnám, hogy az ott dolgozók együtt éljék át a testmozgás örömét. Az irodai épített környezetben olyan feltételeket kell megteremteni, amelyek ösztönzik a fizikai aktivitást és az aktív életmódot.
Az ingatlanfejlesztőknek a Well minősítés szempontrendszere olyan támpontokat ad, amelyekre érdemes odafigyelni már a beruházások elindításánál. A bérirodaházak fejlesztői számba vehetik az épületek alaprajzi, tartószerkezeti és épületgépészeti kialakítását, hogy az később alkalmas lehessen egy Well iroda megvalósítására. Amellett, hogy a minősítés egy kitűnő marketingeszköz, legalább olyan fontos a munkavállalók egészségének és kényelmének középpontba állítása is. A WELL továbbá hozzásegítheti a HR és kommunikációs szakterületek bekapcsolását is az irodatervezés folyamatába, ami nagyban segítheti egy projekt sikerét.