2020.03.06
HŐÉRZET

A WELL Thermal Comfort koncepció célja a produktivitás elősegítése és az ideális hőkomfort kialakítása az épület minden használója számára továbbfejlesztett hűtő-, fűtő rendszerek betervezésével, működtetésével és a rendszer személyre szabhatóságával. 

HÁTTÉRTÖRTÉNET

A termikus kényelmet úgy definiálhatjuk, mint „az az állapot, amely kifejezi a termikus környezettel való elégedettséget és azt szubjektív értékelés alapján minősíti”. Szervezetünkben az állandó hőmérsékleti kényelmet a homeosztázis egyik területe a hőszabályozás biztosítja, mellyel egy élőlény bizonyos határok között fenntartja a testhőmérsékletét a környezeti hőmérséklet változása ellenére. Kiegyensúlyozza a hőnyereséget és a hőveszteséget annak érdekében, hogy a test belső hőmérséklete az optimális tartományban, 36-38 ° C (97-100 ° F) maradjon, ezt a hipotalamusz szabályozza.
A beltéri hőmérséklet nemcsak épületeink energiafelhasználását befolyásolja, mivel a hűtéssel és fűtéssel járó energiafelhasználás egy épületen belül a teljes energiafogyasztás körülbelül felét teszi ki a fejlett és számos fejlődő országban is, de nagy szerepet játszik az épületet használók benyomásaiban az épített környezettel kapcsolatban, ahol élnek, tanulnak, munkájukat végzik. A termikus kényelmünk kihatással van egészségünkre, közérzetünkre és termelékenységünkre is, az emberi elégedettséget befolyásoló egyik legfontosabb tényező. Az integrális, endokrin és légzőszervi rendszerekre gyakorolt hatása miatt a termikus kényelem többféle egészségügyi következménnyel is járhat. Például a hideg levegőnek való kitettség és a hirtelen hőmérsékletváltozás felnőttek esetében asztmát válthat ki. A vezető kutatás azt is jelzi, hogy a munkavállalók teljesítménye 6%-kal csökken, ha az iroda túlfűtött és 4%-kal, ha túl hideg. A nem megfelelő termikus kényelem szerepet játszik az úgynevezett „beteg épület szindróma” tüneteiben is, amelyek szintén a termelékenység csökkenéséhez vezethetnek, nemcsak a munkahelyeken, de lakóépületekben és oktatási intézményekben is. Ellentétben azokkal, akik elégedetlenek a hőviszonyokkal, azok az irodai dolgozók, akik elégedettek a termikus környezettel, termelékenyebbek lehetnek a munkahelyükön.

A technológiai fejlődés és épületeink hőkomfortjának megértése ellenére még mindig sokan érzik kényelmetlenül magukat munkavégzés közben. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy az Egyesült Államokban a kutatásban részt vevő irodaházak 11%-ában volt csak olyan hőkörnyezet, mely teljesítette az általánosan elfogadott célokat az emberi elégedettség eléréséhez. Az irodai dolgozók 41%-a fejezte ki elégedetlenségét a termikus környezetükkel szemben.
Az épületek és a bennük dolgozó, élő, tanuló, időt töltő emberek közötti kölcsönhatás mérése igen összetett. A termikus kényelem nagyon szubjektív, nem mindenki érzi magát kényelmesen azonos feltételek mellett. Ez a tény rávilágít arra, hogy az épületek hőkomfortjának mindenki számára egységes megközelítése, az embereket általánosságban kezelve elbukik.

A mindenki számára kielégítő termikus környezet kialakítása nagyon nagy kihívást jelent az egyéni preferenciák, illetve a termikus környezet változékonysága miatt. Ebből kifolyólag van szükség a termikus kényelem holisztikus megközelítésére, így kielégítve az összes (vagy szinte mindegyik) épületet használó egyedi igényét. A megfelelő méretű hűtő-, fűtő-, szellőztető és légkondicionáló berendezések (HVAC-rendszerek) elengedhetetlenek az optimális termikus kényelemhez. Az épületek HVAC rendszereit úgy kell megtervezni, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék a beltéri hőmérséklet változásait, az épület külső burkolatán átjutó sugárzó hő hatásait, a relatív páratartalmat és a légmozgást. A kialakításnak pedig lehetővé kell tennie, hogy az épületben élő, dolgozó, tanuló és szabadidejüket töltő személyek változtatni tudjanak a rendszeren egyéni termikus preferenciáik alapján. A rendszerek tervezésénél mindig figyelembe kell venni az emberközpontú zónák kialakítását, ezzel is segítve a rendszer hőteljesítményének optimalizálását. Az egyedi igényekhez igazodó hőmérsékleti szintek beállításának nehézségei miatt olyan hőmérsékleti komfortot kell biztosítani az épületekben mely a legtöbb ember számára megfelelő. Ahol a zónák kialakítása lehetővé teszi, egyénileg szabályozható termosztátokat kell elérhetővé tenni, mely lehetőséget biztosít a többi zónától független hőmérsékleti beállításokra. Nagyobb terekben, mint amilyenek a nyitott irodai terek lokális irányításra van szükség. Fontos azonban az energiahatékony eszközök kiválasztása és az alkalmazottak megfelelő oktatása ezen eszközök hatékony és biztonságos használatáról. Hasonló megoldásokat lehet megvalósítani más terekben is, például a lakóépületekben és oktatási intézményekben. Az épületet használók számára jelentős előnyt jelent a környezeti jellemzők szabályozhatósága, beállíthatósága kényelmük megőrzésének érdekében. A korszerű épületvezérlő alkalmazások lehetővé teszik az épületet használók számára, hogy véleményüket megosszák és közvetlenül befolyásolják a HVAC rendszerek működését a termosztátok használata vagy az épületet üzemeltetők bevonása nélkül. Ezek a rendszerek biztosítják a mindenre kiterjedő egyéni szabályozhatóságot az újépítésű és a meglévő épületekben is. Ezenkívül ahol megoldható olyan eszközök üzemeltetése is szükséges lehet melyekkel személyre szabható az egyéni hőkomfort elérése, ezekről kimutatták, hogy szintén javítják a termelékenységet, csökkentik a beteg épület szindrómához kapcsolódó tüneteket és növelik a hőkomfortot.
A WELL holisztikus megközelítése a termikus kényelem vonatkozásában és a kutatásokon alapuló beavatkozások kombinációja biztosítja az olyan épületek tervezését, amelyek az egyéni termikus problémákat kezelni tudják, támogatják az egészséges környezet kialakítását, a jóllétet és termelékenységet.
 

Cikkeink