2020.03.06
MOZGÁS

A WELL Movement koncepciója elősegíti a mozgást, a fizikai aktivitást, az aktív életet és elriaszt az ülő életmódtól a környezet megfelelő tervezésével, a különböző programokkal és irányelvek bevezetésével.

HÁTTÉRTÖRTÉNET

A fizikai aktivitás, vagy még inkább inaktivitás áll a közegészségügy elsődleges középpontjában az idő előtti elhalálozás, a mozgáshiánnyal összefüggésbe hozható krónikus betegségek, a kettes típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, a stroke, a demencia és a rák bizonyos fajtáinak tekintetében. Annak ellenére, hogy a rendszeres testmozgás előnyei széles körben köztudottak a 2016-os globális felmérés szerint, mely 146 ország adatait vizsgálta - ami a világ népességének körülbelül 93%-át fedi le – a felnőtt népesség közel egynegyede (23%) fizikailag inaktív. Nyilvánvaló különbségek vannak a fejlett és fejlődő országok között, ahol a népesség 29%-át illetve 15%-át lehet az inaktív kategóriába sorolni. A felnőtt lakossággal összehasonlítva a serdülőkorúak és az idősek inaktivitása még magasabb szintű – mintegy 80% illetve 53%. A fiatalok és idősek fizikai aktivitásának növelése sokkal kevésbé eredményes, mint a felnőtt lakosság esetében. Az utóbbi időben a kutatók az oktatási intézményekre és egyéb közösségekre fókuszálnak, hogy megértsék a serdülők és az idősek körében kialakult helyzetet. Csupán a 2013-as évet figyelembe véve a becslések alapján kijelenthető, hogy a fizikai inaktivitás következményei globálisan körülbelül 54 milliárd dolláros költséget jelentettek az egészségügyi rendszerek számára és közel 14 milliárd dollár veszteséget generált a termelékenység csökkenése. Annak ellenére, hogy nemzetközi fellépésre lenne szükség és megfelelő előírásokat kellene bevezetni a fizikai inaktivitás megszüntetésére a reakciók világszerte kedvezőtlenek voltak. Az első fizikai aktivitást célzó nemzetközi előírást  csak 2004-ben terjesztették elő, és bár az Egészségügyi Világszervezet által vizsgált 160 ország 90%-ának már 2015-ben volt érvényben lévő határozata ebben a kérdésben, ezeknek csak 75 %-a működik ténylegesen.
A fizikai inaktivitás mellett nőtt az ülő életforma is ami kihatással van az egészségügyi eredményekre, beleértve az elhízást, a kettes tipusú cukorbetegséget, a kardiovaszkuláris kockázatokat és a korai elhalálozást. Egy 54 országot vizsgáló tanulmány szerint az üléssel töltött idő önmagában az elhalálozások 3,8%-ával hozható összefüggésbe. Az ülő életmód nem ugyanaz, mint a fizikai inaktivitás, nagyon alacsony intenzitású, kis erőfeszítést igénylő tevékenységekre utal, mint amilyen az ülés. Egy új keletű beszámoló szerint a napi 6-8 óra ülés növeli a szív- és érrendszeri betegségek által okozott elhalálozás kockázatát, a napi 3-4 órás tv nézés pedig még tovább növeli ezt. Egy 2011-ben közzétett tanulmányban a felnőttek körében - saját bevallásuk alapján – a naponta üléssel töltött idő 3 órától 9 óráig terjedt. Bár az inaktivitás és az ülő életforma nem ugyanazt a viselkedési formát és kockázati tényezőt jelenti, de összefüggésben állnak egymással, kutatók megfigyelései alapján azok a személyek, akik alacsony aktivitási szintről számolnak be nagyobb arányban élnek ülő életmódot is, mint aktívabb társaik. Az ülő életmód növekvő tendenciái arra késztették a közegészségüggyel foglalkozókat világszerte, hogy célzott erőfeszítésekre szólítsanak fel mindenkit az ülő életmód csökkentése érdekében és nyilvánvalóvá tegyék a fizikai inaktivitás káros hatásait.


A kezdeti törekvések a személyes körülményekre és a testmozgást befolyásoló tényezőkre fókuszáltak. Az utóbbi időben azonban felismerték, hogy környezetünk , beleértve a szociokulturális környezetet és a közösségeket jelentős szerepet játszik életformánk tekintetében és aktivitásunk mértékében. Otthonainkat, iskoláinkat, munkahelyeinket, közösségi tereinket és közlekedési rendszereinket egyre inkább úgy alakítják ki, hogy egyre kevesebb mozgást követeljenek meg és az ülő életmódot támogassák. Válaszul erre a tendenciára olyan szakmai ágazatok, melyek korábban egymástól függetlenül dolgoztak - formatervezők, építészek és közegészségügyi szakemberek - összefogtak. Ennek eredményeként növekvő számú szakirodalom, bizonyítékokon alapuló tervezési irányelvek valamint progresszív szabványok és bevált gyakorlatok váltak elérhetővé, melyek támogatják a testmozgást, az aktív életmódot már a környezet és épületek tervezésének, a közösségek létrehozásának szintjén is. Az épített környezet és a közösségi terek aktív életmódot támogató tervezése mellett továbbra is szükségesek azok a beavatkozások melyek az egyén viselkedésének hosszú távú megváltoztatására és ennek a változásnak a fenntartására irányulnak. A fizikai aktivitással foglalkozó kutatók és fejlesztők továbbra is azzal foglalkoznak, hogy még kidolgozottabb szakmai anyagot hozzanak létre a témában az ösztönzéssel és a strukturált programokkal kapcsolatban.
A WELL célja a mozgás elősegítése, a testmozgás, aktív életvitel támogatása és az ülő életmódtól való elriasztás, azáltal, hogy megteremti és javítja a testmozgás feltételeit az épített terekben ahol élünk, tanulunk, dolgozunk és szabadidőnket töltjük. A fizikai aktivitást feltérképező elmélet megváltozásának jelentős szerepe van. Amennyiben a fizikai inaktivitás csak 10%-kal csökkenne globálisan, több mint félmillió haláleset lenne elkerülhető, 25 %-os csökkenésnél már egymillió haláleset elkerülhetőségéről beszélhetünk.

Cikkeink