2020.03.06
SZELLEMI JÓLÉT

A WELL Mind koncepciója a mentális egészség elérését olyan rendelkezésekkel, programokkal és design stratégiákkal támogatja, melyeknek célja a kognitív és érzelmi jólét kialakulásához való hozzájárulás.

HÁTTÉRTÖRTÉNET

A mentális egészség alapvető alkotóeleme egészségünknek életünk minden szakaszában, és nélkülözhetetlen az egyén, a közösség és a társadalom fizikai és társadalmi jóllétéhez. A mentális egészség nem pusztán a mentális betegségek hiánya. Inkább a jóllét olyan állapota, amelyben az egyének a lehető legteljesebb életet képesek élni, meg tudnak birkózni az élettel járó normális stresszhelyzetekkel, hatékonyan tudnak dolgozni és hozzájárulnak a közösségükhöz. A mentális egészséget számos társadalom-gazdasági, biológiai és környezeti tényező határozza meg, például a munkakörülmények, az életmód és az egészséggel kapcsolatos viselkedésminták, valamint az agyban található vegyi anyagokat befolyásoló genetikai tényezők. Különböző megoldásokon keresztül a WELL Mind koncepció célja az, hogy kezelje és támogassa a mentális egészség meglétét elősegítő fő tényezőket azzal a céllal, hogy a WELL terekben élő, dolgozó, tanuló és időt töltő emberek kognitív fejlődését, érzelmi egészségét és jóllétét javítsa.

A mentális egészség és a szerhasználattal kapcsolatos körülmények széles körben elterjedt egészségügyi problémák. Összességében a betegségek által okozott globális terhek 13% -át, az egészségkárosodással leélt életévek tekintetében a becslések szerint 32% -ot tesznek ki. Az alkohol és a kábítószer-fogyasztás jelentősen hozzájárul a korai elhalálozás és egészségkárosodás össztársadalmi terheihez, mivel az alkohol önmagában évente 3,3 millió halálesettel (azaz az összes haláleset 6% -val) és a globális betegségteher 5% -val hozható összefüggésbe. A betegségekkel kapcsolatos terheket kiváltó okok között fő helyen találjuk a depressziót és a szorongásos rendellenességeket, az első és a hatodik helyen állnak a listán. A depresszió önmagában a betegségekhez kapcsolódó globális terheknek a 4% -át teszi ki, és világszerte az egészségkárosodás kialakulásának egyik fő okát jelenti.
Becslések szerint a felnőtt népesség 18% -a tapasztal valamilyen gyakori mentális megbetegedést, mint amilyen például a szorongás, a depresszió vagy a káros szenvedélyek 12 hónapos időszaknál hosszabban, a felnőtt lakosság 30 %-a szenved élete során valamilyen mentális megbetegedéstől. A mentális egészségi problémákkal küzdő személyek körülbelül két harmada alkalmazott. A mentális egészség munkahelyi hatásai igen jelentősek, a depresszió és a szorongás miatti hatékonyság csökkenés önmagában a globális gazdaságnak körülbelül 1 trillió dollár veszteséget okoz. A hatalmas globális hatás ellenére, a mentális egészségre fordított kiadások világszerte kevesebb, mint 2 dollárt tesznek ki fejenként. Bár létezik kezelés ezekre a betegségekre, de gyakran nem állnak rendelkezésre vagy a kezelések jelentősen kihasználatlanok. A magas jövedelmű országokban a mentális egészségi problémákkal küzdő emberek 35–50% -a nem kap ellátást vagy kezelést. Ez a különbség növekszik az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol még magasabb azon betegek aránya, akik nem részesülnek a szükséges kezelésekben, ez akár 76–85% -ot is jelenthet.
Kezelés nélkül a mentális betegségek - különösen a depresszió - veszélyeztetheti az egyént, kialakulhatnak öngyilkos gondolatok, öngyilkossági kísérlet és akár öngyilkosság is. Az öngyilkosság tragikus és megelőzhető halálhoz vezet, évente több mint 800 000 halálesetet okozva világszerte. Különösen a fiatal felnőttek és a serdülők vannak veszélyben: globálisan a mentális egészségi állapot a fiatalkorúak egészségkárosodásának egyik fő oka, a serdülők és a fiatal felnőttek (15–29 éves) között a második legtöbb áldozatot követelő halálok az öngyilkosság.

Egyre inkább elismerik, hogy az elme és a test között összetett kapcsolat van, és hogy ez a kölcsönhatás jelentősen befolyásolhatja az egészséget és a jóllétet. A mentális és fizikai egészség hatással van egymásra a leggyakoribb krónikus betegségek, köztük a HIV, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség esetében is. Ezenkívül a krónikus stressz hatására kialakult állapot számos káros egészségügyi következmény - például depresszió, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és felső légúti fertőzés - fokozott kockázatával járnak. A depresszió már önmagában fokozott kockázatot jelent a megbetegedésekkel kapcsolatban, beleértve a cukorbetegséget, a rákot, a szív- és érrendszeri betegségeket és az asztmát.
Ezenkívül a mentális betegségekkel küzdő személyek hajlamosabbak az egészségre káros viselkedési minták kialakításában, ideértve a dohánytermékek- és az alkohol fogyasztását, a fizikai inaktivitás és a rossz étrend kialakulását. Így a mentális betegségekkel küzdők még inkább ki vannak téve a krónikus betegségeknek, mint amilyen a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a HIV és a rák. A mentális egészségnek a fizikai egészségre gyakorolt számos hatása miatt a mentális betegségekkel küzdő emberek halálozási aránya meghaladja az általános népesség 2,2-szeresét, és átlagosan 10 évet vesztenek a valószínűsíthető életévekből. A becslések szerint a halálesetek 14,3% -a világszerte (évente körülbelül 8 millió ember) a mentális egészségi állapottal hozható összefüggésbe.
Az épített környezet hatékony eszközként szolgál a mentális problémák káros következményeinek mérséklésére az irányelvek, programok és a megfelelő tervezés révén. Tekintettel a mentális betegségeknek a munkaképes lakosság körében tapasztalható magas arányára, a munkahelyi környezet egyre fontosabb terület a mentális egészség megőrzésében, javításában és befolyásolásában. A mentális egészség javítására és a mentális betegségek megelőzésére irányuló átfogó stratégiák a következőket tartalmazzák: a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztése és a megbélyegzés csökkentésére irányuló erőfeszítések; egészséges élet- és munkakörülmények biztosítása mindenki számára, ideértve a pozitív munkakörnyezet kialakítását szolgáló szervezeti fejlesztéseket és a stresszkezelő programok biztosítását; olyan átfogó tervek bevezetését, amelyek foglalkoznak az ellátáshoz és a gondozáshoz való hozzáférés hiányosságaival, támogatva a mentális egészséggel foglalkozó, a kábítószer-használathoz és az egyéb függőséget kezelő csoportokhoz, szolgáltatásokhoz, valamint a kezelésekhez való hozzáférést. Ezenkívül azon lehetőségek növelését is magába foglalja, melyek a helyreállítást célozzák a tudatos gondolkodással, a megerősítést segítő terek kialakításával és az optimális alvás támogatásával. A helyreállítási lehetőségek javítása jelentősen befolyásolhatja a fizikai és mentális jólétet, ideértve a szorongással, depresszióval, fájdalommal és stresszel kapcsolatos negatív tünetek enyhítését. Végül, a design stratégiák, mint amilyen a természet beltérre való integrálása, valamint a termelékenységet, figyelmet támogató tervezés segíthet enyhíteni a munkahelyi stresszt és szorongást, csökkentheti a távolléteket és javíthatja az általánosan megfigyelhető egészségi állapotot.

A WELL olyan tervezéssel, irányelvekkel és programokkal kapcsolatos stratégiákat hajt végre, amelyek a megelőzés és a kezelés eszközeivel támogatják a kognitív és érzelmi egészséget. Ezek a beavatkozások együttesen pozitív hatással lehetnek a rövid és hosszú távú mentális egészségre és a jóllétre a közösséghez tartozó, de különböző hátérrel rendelkező személyeknél.
 

Cikkeink